Fanni

 

A nevem Pruneán Fanni, 1993.10.22.-én születtem Budapesten. Gazdasági informatikusnak tanulok bla, bla, bla.......... Azt mondták írjak bemutatkozást. Mint látják elkezdtem az unalmas sémát de rájöttem, hogy mint kutyákat mentő/segítő szervezet alapító tagja lényegtelen mikor, és hol születtem. A lényeg, hogy K kromoszómásként jöttem a világra. Mi az a K kromoszóma? K, mint kutya, ugye érthető?
Múltam röviden: Anno 21 éve, mikor anyu, és apu egymásba gabalyodott, az X és Y mellé nekem beúszott egy K. Vagyis a kutyák szeretetét már köldökzsinóron keresztül adagolták belém. Ez egész eddigi életemen keresztül végigkísért.


Jelenem: éppen azon vagyok, hogy segítek létrehozni egy olyan kutyákért elkötelezett csoportot, akik nem csak fotelharcosok, szájukat nagyra tátók, hanem megemelik a hátsórészük, és ha egy kutya bajban van jönnek/mennek, hozzák/viszik,megetetik/megitatják, megnyugtatják, ápolgatják, szeretgetik, tanítgatják, ha csak pár forinttal is, de anyagilag támogatják az orvosi ellátását.
A XV. kerület elég nagy területen fekszik, vegyes lakóövezetekkel: panelházak, kertes házak. Sok ember lakik a kerületben, sok kutyával, cicával. Jah az előbb nem említettem: nem csak kutyákat szeretnék megmenteni, visszajuttatni a gazdihoz, vagy új gazdit keresni neki, hanem legyen az földigiliszta, akár dinoszaurusz mind egyre megy, megmentjük, és kész!

Pruneán Fanny


Visszatérve a nagy kerületre, ahol élünk, naponta látok gazdátlan kóbor kutyákat/állatokat, amikkel eddig nem tudtam mit kezdeni. Ha netán ismerős állatka volt, megkerestem a gazdáját, és visszajuttattam hozzá kis kedvencét. Azonban, ha ismeretlen állatkával hozott össze a sors mit tehettem: hívtam valamelyik menhelyet, fajtamentést, vagy én vittem menhelyre, mert semmi más eszköz nem volt a kezemben......
Na ezt elégeltem meg, magam szeretném az utat végigjárni egy-egy rászoruló kutyával/macskával, vagy bármivel! Látni szeretném, hogy az út mentén didergő, éhes, félős kutyából/állatból hogyan válik emberek felé újra nyitott, emberekben megbízó bohókás, játékos kis érző lény! Szeretném látni a gazdák, és elveszett állataik örömét, amikor újból egymásra találnak. Szeretném látni az út menti kis kóborka lelkes odaadását, amikor végre új gazdára lel. Valamint fontosnak tartom, hogy az összes állatvédő szervezet együttműködjön, mert borzalmas azt látni, hogy emberek egója miatt állatok pusztulnak el.

Na ezt szeretném Én!