Rólunk
Mi, akik kigondoltuk ennek a csoportnak a létrehozását, évek, évtizedek óta kutyások vagyunk. Legtöbben itt, a XV. kerületben szembesülünk, nap, mint nap azokkal a problémákkal, amelyekre eddig nem tudtunk "gyógyírt".
Létrehoztunk a Facebook-on egy csoportot "Kutyások a XV. kerületért" néven, amely napról napra újabb tagokkal gyarapodik, akik egyetértenek a céljainkkal és hasonlóan gondolkodnak a kerületet érintő állatvédelmi problémákról, mint mi.
Alapítótagok
- Pruneán Fanni
A nevem Pruneán Fanni, 1993.10.22.-én születtem Budapesten. Gazdasági informatikusnak tanulok bla, bla, bla.......... Azt mondták írjak bemutatkozást. Mint látják elkezdtem az unalmas sémát de rájöttem, hogy mint kutyákat mentő/segítő szervezet alapító tagja lényegtelen mikor, és hol születtem. A lényeg, hogy K kromoszómásként jöttem a világra. Mi az a K kromoszóma? K, mint kutya, ugye érthető?
Múltam röviden: Anno 21 éve, mikor anyu, és apu egymásba gabalyodott, az X és Y mellé nekem beúszott egy K. Vagyis a kutyák szeretetét már köldökzsinóron keresztül adagolták belém. Ez egész eddigi életemen keresztül végigkísért.
Jelenem: éppen azon vagyok, hogy segítek létrehozni egy olyan kutyákért elkötelezett csoportot, akik nem csak fotelharcosok, szájukat nagyra tátók, hanem megemelik a hátsórészük, és ha egy kutya bajban van jönnek/mennek, hozzák/viszik,megetetik/megitatják, megnyugtatják, ápolgatják, szeretgetik, tanítgatják, ha csak pár forinttal is, de anyagilag támogatják az orvosi ellátását.
A XV. kerület elég nagy területen fekszik, vegyes lakóövezetekkel: panelházak, kertes házak. Sok ember lakik a kerületben, sok kutyával, cicával. Jah az előbb nem említettem: nem csak kutyákat szeretnék megmenteni, visszajuttatni a gazdihoz, vagy új gazdit keresni neki, hanem legyen az földigiliszta, akár dinoszaurusz mind egyre megy, megmentjük, és kész!
Visszatérve a nagy kerületre, ahol élünk, naponta látok gazdátlan kóbor kutyákat/állatokat, amikkel eddig nem tudtam mit kezdeni. Ha netán ismerős állatka volt, megkerestem a gazdáját, és visszajuttattam hozzá kis kedvencét. Azonban, ha ismeretlen állatkával hozott össze a sors mit tehettem: hívtam valamelyik menhelyet, fajtamentést, vagy én vittem menhelyre, mert semmi más eszköz nem volt a kezemben......
Na ezt elégeltem meg, magam szeretném az utat végigjárni egy-egy rászoruló kutyával/macskával, vagy bármivel! Látni szeretném, hogy az út mentén didergő, éhes, félős kutyából/állatból hogyan válik emberek felé újra nyitott, emberekben megbízó bohókás, játékos kis érző lény! Szeretném látni a gazdák, és elveszett állataik örömét, amikor újból egymásra találnak. Szeretném látni az út menti kis kóborka lelkes odaadását, amikor végre új gazdára lel. Valamint fontosnak tartom, hogy az összes állatvédő szervezet együttműködjön, mert borzalmas azt látni, hogy emberek egója miatt állatok pusztulnak el.Na ezt szeretném Én!
- Petrovszki Krisztina
Petrovszki Krisztina vagyok, születésem óta (pár év kihagyással) a XV. kerületben élek.
Foglalkozásom: gondnok.
Gyermekkorom óta állatok vesznek körül. Kezdetben nekem is a kutya házat őriz láncon és a cica egeret fog elképzelésem volt, mindez már a múlté. Jelenleg három kutyus szépíti meg mindennapjaimat:
-Kis Öcsi egy 3 éves westie kislány, akinek soha nem lehet elég a simogatás, ideggyenge szaporítós kutyus.
-WRH Nico ugyancsak 3 éves kisfiú, akit a Kéz a Mancsért Alapítvány mentett, majd innen került a Westie Rescue Hungary gondozásába kb. 5 hónaposan. Én voltam az ideiglenese, majd örökbe fogadtam.
-Kotta a háromlábú visszaeső. Másodjára hoztuk ki a Noé Állatotthonból. Jelenleg 10 éves, beagle-kopó keverék.
Az évek folyamán számtalan ideiglenes kutyus volt nálunk, akik mára boldog gazdis életet élnek. Az elmúlt évben 3 cicáról is gondoskodnunk kellett.
A Kutyások a XV. Kerületért csoportot januárban hoztuk létre pár lelkes és elkötelezett állatvédővel. Szeretnénk a kerületet munkánkkal jobbá és szebbé tenni. Szeretném, ha a kerületben is működne egy állatvédelmi járőrszolgálat, a kóbor állatok ideiglenes elhelyezésére lenne egy menedék. Megfelelő oktatás kaphatna a lakosság a felelős állattartásról. - Somogyi Angéla
- Pruneán Zsanett
Pruneán Zsanettnek hívnak. Kutyakozmetikusként dolgozom Újpalotán és Zuglóban a Báró Kutyakozmetika tulajdonosaként.
Ez a szakma nem csak a munkám, a hivatásom is. Nem csak a gazdiknak szóló ápolási és tartási
tanácsadással, a kisállatok szépítésével, de kozmetikai-, és egészségügyi rehabilitációjával is
foglalkozom. Szeretném, ha minden gazda harmonikus kapcsolatot tudna kialakítani kedvencével
mindkettőjük érdekeit szem előtt tartva.A csoportban azért szeretnék tevékenykedni, mert fontosnak tartom, hogy megszűnjön a kutyás- nem kutyás ellentét, felelős állattartás és tisztaság jellemezze a kerületet. Mindemellett lényeges
kérdés szerintem, hogy kortól, nemtől függetlenül megismertessük az embereket az állatokkal
szemben tanúsított helyes viselkedésről és annak fontosságáról.Az általunk mentett állatok első, és a gazdához kerüléstől számított egy évben végzett kozmetikáját
ingyen vállalom, a továbbiakban a kisállat élete végéig 50% kedvezményt nyújtok neki.A csoportban szívesen tartok ápolási tanácsadást, a csoport aktív (legalább havonta egy akcióban részt
vevő) tagjainak kutyáit ingyenesen részesítem egészségügyi nyírásban.Ha a járőrszolgálat létrejön, minden hónap egy napját felajánlom becsületkasszára a járőrszolgálat
részére.A Báró Kutyakozmetika ennyiben tud hozzájárulni a csoport munkájához.
- Gőgös Petra
Gőgös Petra vagyok, de inkább csak Kifli. Jelenleg turizmus vendéglátás szakos hallgató vagyok egy budapesti főiskolán. Már gyerekkorom óta nagyon szeretem az állatokat, de egy jó ideig sajnos nem volt lehetőségem, hogy igazi gazdi legyek.
Akkor kezdtem kutyázni, amikor nagyjából 3,5 évvel ezelőtt egy kis szőrgombóc kapott helyet az életemben. Még nem nagyon tudtam, hogyan is kell kutyát nevelni/tartani, illetve jó és felelősségteljes gazdinak lenni. Hálás vagyok a kiskutyámnak, hiszen miatta már tudom, sok dologra Ő tanított meg. Olyannyira, hogy mára már terápiás kutyának képzem kis négylábú barátomat, Pudingot.
Nagyjából 6-7 éve költöztem a 15. kerületbe. Akkortájt nem nagyon érdekelt, hogy mi is van körülöttem. Azóta felnőttem, lett egy kiskutyám, és minden megváltozott. Más szemmel kezdtem nézni a környezetemet, nyilvánvalóan állatvédelmi szempontból. Egyre jobban zavartak a felelőtlen állattartók, a hátrányos helyzetű kisállatok. A mi környékünkön egy jó darabig kutyafuttató sem volt, sem egy szemetes, ahova az összeszedett ürüléket ki lehetne dobni. Ezért egyre kevesebben szedték össze, és egyre nagyobb lett az ellentét a kutyások és nem kutyások között. Tenni akartam ez ellen, megérett kerületünk a változásra. Szerencsére találkoztam azokkal, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, és valami elkezdődött.
Valami, egy nemes cél érdekében, és ennek részese lehetek. - Németh Dóra LillaNémeth Dóra vagyok,születésem óta kerületi lakos. Jelenleg családommal és 3 kutyusommal lakok Pestújhelyen. Állandóan szembesülök azzal a ténnyel, mekkora probléma van az állattartási morállal. Évek folyamán, sok kóbor kutyust fogtam meg, segítettem nekik. Emlékszem kb 12 éves lehettem amikor Rákospalotán egy séta alkalmával megláttam egy vizsla fiúcskát aki rémülten szaladgált az úton. Kérdés sem merült fel bennem már gyerekként sem, hogy most megfogjam-e vagy sem. Tettem azt amit egy állatszerető ember ilyenkor tehet.Ez azóta sem változott. :) Céljaim a jövőre nézve, hogy minél több emberhez eljusson a felelős állattartás, korlátozva ezzel az értelmetlen állatkínzásokat, a lehető legtöbb kiszolgáltatott helyzetben lévő állat megsegítése, és lehetőség szerint a felesleges szaporulatok megakadályozása.A felelősségteljes állattartás mindenekelőtt lelkiismereti, erkölcsi kérdés, a kutya a barátunk, és tisztességes ember nem bánik csúnyán a barátjával.
- Csillag Tamás
Csillag Tamásnak hívnak. Zuglói lakosként és "kezdő" kutyatulajdonosként felmerülhet a kérdés, hogy mit is keresek ebben a csoportban.
De kérdések helyett inkább leírom, hogy több szállal is kötődök a XV. kerülethez, illetve párom szintén ebben a csoportban tag, aki kutyakozmetikus.
Az állatvédelemmel és a kialakítandó járőrszolgálattal kapcsolatban, a több mint 20 éves polgárőrségi tapasztalatommal, az önkéntes munka iránti elkötelezettségemmel és az állatok szeretetével tudok hozzájárulni.Zuglóban közterület-felügyelő vagyok és korábban is hasonló - közbiztonsággal kapcsolatos - munkakörben dolgoztam.
Fontosnak tartom, hogy az állatvédelem ugyanolyan komoly szerepet kapjon a közbiztonság részeként, a lakóközösségek életterében, az oktatásban és a közéletben.
Az állatvédelmi törvényeknek és jogszabályoknak érvényt kívánunk szerezni és a társadalmi együttélés részeként, az állatok kiegyensúlyozott és nyugodt életét mindenkor biztosítani szeretnénk. - Pákozdi Gabriella
Üdvözlök Mindenkit!
Nevem: Pákozdi Gabriella
1964-ben születtem Budapesten. Az állatok szeretetét gyermekkoromból hoztam magammal. Mindig volt egy befogadott kutyánk. Szüleim utolsó kutyusa, Rizike (akit a szemtanúk szerint egy autóból dobtak ki) 7 hónapos korától 17 éves koráig volt velünk jóban, rosszban.
Eddigi saját kutyáim: Réka, Soma, Dicső és Fruzsi.
Újpalotán élek férjemmel és a két vizslával. Mind a kettő örökbefogadott, sőt Dicső mentett. Állatvédőknek sikerült Őt elhozniuk méltatlan helyzetéből. Betegen és rettenetesen soványan került hozzánk.
Tulajdon képen Dicső esete nyitotta fel a szemem, hogy nekem is tenni kell valamit. Nagyon kényelmes dolog sajnálkozni az internet előtt ülve, dicsérni az állatmentők munkáját és dühöngeni a fotelból. Rájöttem, hogy csak rajtam múlik, hogy tevőlegesen is beszállok-e a harcba vagy sem. Jó kapcsolatot ápolok a Futrinka egyesülettel és a Vizslamentéssel. Volt már Nálunk mentett, vak vizsla is.
A Kutyások a XV. Kerületért civil szerveződésben láttam meg azt a lehetőséget, hogy egyszerre segíthetek az állatokon és lakókörnyezetem jobbá tételében is.
Céljaim: Szeretném tudatosítani embertársaimban, hogy kulturáltan is együtt lehet élni. Szeretném megismertetni a fiatalokkal a helyes állattartás írott és íratlan szabályait. Szeretnék kevesebb kóbor állatot az utcán látni. Szeretnék segédkezni mindenkinek, - aki igényt tart rá - hogy eligazodjon az ide vonatkozó törvényekben és jogszabályokban. Szeretnék harcolni azért, hogy az állatkínzók végre példás büntetésben részesüljenek.
Mindent megteszek azért, hogy el tudjuk indítani saját kerületünkben az Állatvédelmi Járőrszolgálatot. - Petrovszki Zsigmond
Petrovszki Zsigmond vagyok, civil foglalkozásom: nehézgépkezelő. Rákospalotán születtem, jelenleg Újpalotán élek.
Számomra fontos az elesett állatok segítése, mert ugyan olyan joguk van az élethez, mint az embereknek. Sajnos, ha körbenézünk a kerületben, mostanában nem ezt tapasztalhatjuk. Hiányzik a felelős állattartás és a megfelelő kultúra. Ahogy az emberek elmennek egy rászoruló állat mellett, úgy hagyják ott a kutyaürüléket is.
Ezen szeretnék változtatni.
Legyen járőrszolgálat és legyenek megfelelő szankciók a gondatlan gazdákkal szemben. - Galló Ágnes
A nevem Galló Ágnes, Újpalotán vagyok gondnok. Nagyon tisztelem az állatokat, ezért már több mint 25 éve vegetáriánus vagyok.
Azért csatlakoztam a csoporthoz, mert munkám során látom, hogy a kisállatok milyen sokszor kerülnek méltatlan helyzetbe. Azon az egy-két elkötelezett állatvédőn kívül nincs senki, aki segítsen rajtuk. Éppen ezért fontosnak tartom egy Állatvédő/mentő Járőrszolgálat létrehozását, a gyerekek oktatását a felelős állattartásra, hisz én is erre nevelem a gyermekeimet. - Gerencsér Ágnes
Gerencsér Ágnes vagyok,1990-ben születtem Budapesten, mindig is 15. kerületi voltam, mondhatni "őslakos".
A magánéletben:
A kutyás élet a véremben van. Édesanyám első kutyája kölyökkorában követte őt szakadó hóesésben, maradt családtagnak (németjuhász-KEVERÉK).
Első családi kutyánkat édesapám hozta haza, mert ezzel a mondattal találkozott "vagy hazaviszed vagy agyon lesz ütve", maradt családtagnak (farkaskutya-KEVERÉK).
Második családi kutyánkat bedobták a kertünkbe kölyökként egy hideg éjszaka, maradt családtagnak.(tacskó-KEVERÉK)
Innentől mindig 2 vagy 3 kutyánk volt, már 4 éves korom óta.
Kamaszkoromban elkezdtem önkénteskedni egy állatmenhelyen, heti rendszerességgel jártam sétáltatni, etetni, takarítani a kutyákat. Ekkor találkoztam a Nagy Ő-vel, Pajtival. Természetesen írfarkas-schnauzer- KEVERÉK.
Jelenleg 2 fekete kamasszal osztom meg az életemet, labrador-újfoundlani- KEVERÉKEK, ikrek.
Azt hiszem nem kell részleteznem miért,de nálam valahogy a KEVERÉK kutyák a Number One fajta.Szakmai háttér:
Érettségi után még nem tudtam mi akarok lenni, ha nagy leszek. Így szereztem OKJ-s végzettséget marketing, PR, kommunikáció területén. Majd önkéntes lettem a Budapesti Állatkertben, mint állatgondozó, farkas-tréner.
Később állatkerti állatgondozó szakmát szereztem, majd állatorvosi szakasszisztensi végzettséget. Jelenleg a Szent István Egyetemen gürizek a diplomáért.
Dolgoztam kereskedelemben, alapítványnál, állatkertben. Jelenleg egy 15. kerületi állatorvosi klinikán vagyok asszisztens.
Célom felhívni a gazdik figyelmét a felelős állattartásra, ami nem áll meg a kutya simogatásánál. Munkám során rengeteg neveletlen, rosszul tartott és beteg kutyával/macskával találkozom. Ezen változtatni kell!
Amiért örülök és megtiszteltetésnek érzem, hogy csatlakozhatok a csoporthoz:
Fontos, hogy végre valaki tegyen is valamit, ne csak "lájkoljon" és "kommenteljen".Eleget ültem én is a fotelben, cselekedni akarok!
Amit ígérni tudok:
Szakmai tanácsot egészségügyi, tartási kérdésekben. - Molnár Tímea
Molnár Tímea vagyok, 1989-ben születtem Budapesten. Éltem Budapesten, Fóton, és Amerikában is, de akárhol is voltam a kutyák iránti szeretetemet magammal vittem.
Sajnos jelenleg nincs csahos családtagom, mert nem tudom biztosan elhelyezni, és úgy gondolom, hogy a felelős állattartáshoz ez is hozzátartozik. Talán ezért IS érzek késztetést, hogy mindenben segítsem bajtársaimat, a kerületet, és a bajba jutott ebeket. Nem csupán a kutyás-nem kutyás közti különbség csökkentését tartom fontosnak (melyet úgy gondolom, hogy megfelelő tájékoztatással, és a rend, és tisztaság megtartása érdekében a kutyások közötti összetartással enyhíteni lehet), hanem a felelőtlen állattartás megelőzését is lényeges feladatunknak gondolom.